Idénymunka egyszerűsített foglalkoztatással
Az egyszerűsített foglalkoztatás jelenlegi szabályainak áttekintése különösen időszerű nyáron, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák tömeges megjelenésével.
Az egyszerűsített foglalkoztatás jelenlegi szabályainak áttekintése különösen időszerű nyáron, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák tömeges megjelenésével.
A munkaviszony megszűnése, illetve megszűntetése esetén a munkáltatónak, és a munkavállalónak is kötelezettségei vannak, melyeket számukra jogszabályok írnak elő. Az eljárások között szerepel a munkakör átadása, a ki nem vett szabadság kifizetése, a felek elszámolása, a bér és egyéb járandóságok kifizetése, valamint meghatározott igazolások kiadása. Ezek a kötelezettségek a feleket attól függetlenül terhelik, hogy a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése milyen jogcímen történt.
A 2014. március 15-től hatályba lépett új polgári törvénykönyv módosította a cselekvőképességre vonatkozó szabályokat is. Hogyan hatnak az új Ptk. előírásai a munkavállalók foglalkoztatására, a munkaviszony létrehozására? Hogyan, milyen feltételekkel létesíthető munkaviszony a korlátozottan vagy teljesen cselekvőképtelen személyekkel?
Év elején megszaporodnak a bérelszámolók feladatai, a folyamatosan végzendő bérelszámolói feladatok mellett le kell zárni az előző évet és el kell indítani a következőt. A többletfeladatok főként adózással kapcsolatosak, és fel kell készülni az újévet érintő jogszabályváltozások gyakorlati alkalmazására is. A cikk ezeket az év eleji feladatokat foglalja össze.
A tranzakciós illeték bevezetése kapcsán előtérbe kerültek a bérek kifizetési módjával kapcsolatos kérdések, ezért érdemes áttekinteni a bérkifizetéshez kapcsolódó előírásokat. Milyen szabályok vonatkoznak a munkabér elszámolására és melyek a munkabér kifizetésére? Megválaszthatja-e a munkavállaló a bérfizetés módját? Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót számlaszám megadására? Kérheti-e a munkavállaló a készpénzben történő kifizetést? Milyen szabályokat, adminisztratív előírásokat kell figyelembe venni a munkáltatónak a bérek elszámolásakor és kifizetésekor? Rögzíthetők-e valamilyen szabályzatban a Munka Törvénykönyvétől eltérő szabályok a kifizetés módjára vonatkozóan? Kétrészes cikkünk első részében az elszámolásról lesz szó.
A tranzakciós illeték bevezetése kapcsán előtérbe kerültek a bérek kifizetési módjával kapcsolatos kérdések, ezért érdemes áttekinteni a bérkifizetéshez kapcsolódó előírásokat. Milyen szabályok vonatkoznak a munkabér elszámolására és melyek a munkabér kifizetésére? Megválaszthatja-e a munkavállaló a bérfizetés módját? Kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót számlaszám megadására? Kérheti-e a munkavállaló a készpénzben történő kifizetést? Milyen szabályokat, adminisztratív előírásokat kell figyelembe venni a munkáltatónak a bérek elszámolásakor és kifizetésekor? Rögzíthetők-e valamilyen szabályzatban a Munka Törvénykönyvétől eltérő szabályok a kifizetés módjára vonatkozóan? Kétrészes cikkünk első részében az elszámolásról lesz szó.
Ahhoz, hogy a munkavállaló munkavégzési kötelezettségének eleget tudjon tenni, rendszeresen utaznia kell munkahelye és lakóhelye között, ezzel kapcsolatban több-kevesebb utazási költség merül fel. Mikor, kit terhel a munkába járás költsége? Köteles-e és milyen mértékben a munkáltató átvállalni a munkavállaló utazási költségé? Milyen szabályok vonatkoznak a munkába járás költségeinek megtérítésére?
A 2014. évi jogszabályváltozások közül különösen nagy érdeklődést váltott ki a lehetőség, hogy a munkáltató a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást munkavállalóinak. Azonban a támogatás nyújtásánál számos gyakorlati probléma merül fel, nem kiforrottak a részlet szabályok, ami hátráltatja a támogatás nyújtását.
2014. január 1-jétől módosult a hallgatói munkaszerződés társadalombiztosítási megítélése. A hallgatói munkaszerződések szélesebb körű alkalmazásának ösztönzése érdekében mentesülnek a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól azok a hallgatók, akiket hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak. A munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni ezen jogviszonyok alapján.
Háromrészes családbarát munkahelyekről szóló cikksorozatunk utolsó részéhez értünk. Eddig megtudhatták, hogy mitől lehet családbarát egy cég, milyen gyermekmegőrzési formákat, intézményeket hozhat létre, hogy segítse az anyákat (ritkább esetben az apákat) a munkaerőpiacra történő visszatérésben. Most a kapcsolódó adótörvények szabályait és az adórendszer adta lehetőségeket mutatjuk be.